Éppen úton vagyok Seattle-be, itt ülök a repülőtéren, s azon gondolkodom, mi vár ránk 2008-ban technológiai szempontból?

Hát nem lesz eseménytelen évünk az biztos, de nézzük szép sorjában!

Windows Server 2008

Egy új server operációs rendszer megjelenése, mindig új korszakot szokott kijelölni mind infrastruktúrális , mind pedig fejlesztői szempontból. Gondoljunk csak vissza a Windows Server 2000 megjelenésére. Bennem még aktívan él az a korszak, amikor nem volt Active Directory vagy WMI és a különböző szolgáltatások (pl. AD intergrált DNS ), beleértve az alkalmazás szervereket (lásd. Exchange, IIS) még igencsak gyermekcipőben jártak, s ha fejlesztői szempontból nézzük, éppen hogy el lehetett őket érni néhány, nem túl szépségdíjas API-n (pl. ADSI, CDO) keresztül .

Ehhez még be kell vallani azt is, hogy a rendszerfelügyelet, rendelkezésre állás és a teljesítmény is hagyott maga után kívánni valókat (s akkor szépen fogalmaztam).

Nem véletlen, hogy a Microsoft abban az időben nem számított valódi "enterprise" játékosnak.

Aztán jött a 2000-es és megtörtént az áttörés, valódi nagyvállalati elosztott címtár született, a rendszerfelügyeleti platform és a skálázhatóság is új alapokra helyeződött, s pályára tette a következő generációs alkalmazás szervereket (Exchange, SQL) és felügyeti alkalmazásokat (SMS, MOM).

Közben eltelt nyolc év, s volt egy 2003 verzió, ami a rendszer egyenszilárdságát (biztonság) növelte , hozott néhány kényelmi funkciót, s persze végre a .NET is részévé vált, de funkcionális szempontból nem tartalmazott egetrengető újdonságokat.

Nos, úgy gondolom, a 2008-as változattal nem ez lesz a helyzet, hiszen eltelt további öt év s közben ismét sok minden megváltozott az operációs rendszerek piacán.

Az egyik amit ezek közül kiemelnék a virtualizáció. Ez a technológia, mely korábban a demók, fejlesztőkörnyezetek és migrációs projektek egyik fontos eszköze volt, mára eljutott arra a szintre, hogy mélyen - nagyon mélyen! - az operációs rendszer részévé válljon.

Sajnos itt most nincs lehetőségem részletezni, de architektúrális szempontból hihetetlen amit a Hyper-V kifejelesztésével megléptek az OS tervezői. Gondoljuk el, hogy egy fizikai hoszton innentől kezdve tényleg és egyenrangú módon futhat több OS példány, tökéletesen transzparensen elrejtőzve a háttérben a szerveren futó alkalmazások elől. Lehet, hogy elérkezett a Windows Server alapú mainframe-ek kora? A választ majd megadja a történelem, de mindekinek ajánlom nézzen utána a Windows Server 2008 virtualizációs rendszerének, mert megérni! (megj: hamarosan készítek erről egy beszélgetést Somogyi Csaba kollégámmal, aki a téma nagy guruja itthoni berkekben)

A másik jelenség amit érdemes kiemelni a WS 2008-al kapcsolatban az a tendencia ahogy egyre modularizálódik a rendszer, melynek következtében egy szerver szerepkörrel kapcsolatban tényleg csak az odatartozó szolgáltatások települnek fel (Server Core), például akár úgy hogy videó driver sem megy fel rájuk - headlesss server - s adminisztrálni is csak terminál felületen keresztül lehet. Micsoda függőségeket kellett ehhez átrendezni a mélyben!

Szerencsére mi ennek csak örülhetünk, sokkal optimálisabb lesz az alkalmazásszervereink erőforrás kihasználtsága. S ha már itt járunk: IIS7. Ez is korszakos lépés, a maga modularizált felépítésével, nyíltságával, a felügyelhetőségével és mindenek felett az ASP.NET-el való mély intergrációjával. Nem titkolom az IIS a kedvencem, ahogy az a Socival felvett beszélgetésben is jól érzékelhető.

Sorolhatnám még, de közben átszálltam Amsterdamban, most éppen Izland felett repülök és inkább továbbmegyek az év elemzésében.

SQL Server 2008

Szerencsére az SQL Server-t sem kell már egy futott még versenyzőnek megemlíteni a Nagy Adatbáziskezelők körében. Tulajdonképpen az SQL Server 2005, ha fontosabb mutatókat - teljesítmény, unit eladások - nézzük akkor minden idők legsikeresebb adatbázis motorja. Fejlesztő szempontból azt tapasztaljuk, hogy a mindennapi .NET fejlesztés nélkülözhetetlen alapinfrastruktúrájává vált, nem pusztán azért mert egyékbént tényleg egy kíváló adatbáziskezelő, hanem mert a 2005-ös változatban tényleg kulcs szerepet szántak a futási környezettel - ADO.NET, SQL CLR, XML - és fejlesztőeszközzel való mély integráltságnak.

A kérdés tehát merre tovább SQL Server? Van még új a nap alatt? Az rendben van, hogy még gyorsabb, még jobban felügyelhető lesz, de mi az igazi újdonság?

No itt döbbentem ismét, amikor elkezdtem feldolgozni az SQL Server 2008-as anyagaimat, mert szembesültem azzal, hogy az SQL csapat egy komlett, általuk adatplatformnak nevezett rendszert szeretne megépíteni. Mit is jelent ez? Azt, hogy tervezők célja az hogy a relációs adatmodellen túl az SQL Server a világban megjelenő tetszőleges információ egyfajta storage platformjává válljon, s itt gondoljunk a nem struktúrált, streaming API-kon elérhető több gigabájtos fájlok - goodbye varchar(max) - tárolásásra és kinyerésére (NTFS integráció), illetve a vektoradatok - 2D-s struktúrák, földrajzi elhelyzkedés - kezelése (lekérdezés is!).

Durva dolgok ezek, de itt még nem áll meg a történet, hiszen ugye adatplatformról volt szó, ezért illik a "magasabb rétegekbe" is egy kis progresszívitást belevinni, irány tehát a mi is?

Igen, igen, az Entity Framework!

Az a véleményem, hogy ez az SQL Server integráció is egy remek stratégiai lépés volt. Emlékszünk még mennyit aggódtunk, hogy az EF mikor lesz kész, s hogy minek lesz tulajdonképpen része? Ma már tudjuk az EF az SQL részeként jelenik meg s ez tényleg egy fontos együttállás. Mi máshoz állnak közelebb egy új adatmodellezés felfogás és az őt megvalósító fejlesztői keretrendszer (Linq to EF) és ORM infrastruktúra?

Azt javaslom figyeljünk hát oda az SQL Server-re, sok szép élményben lesz részünk, amiről Soczó Zsolti kollégám oly szépen tudósít a blogjában.

No, de itt most abba is hagyon, hiszen kezdek egy kicsit zombie-vá vállni itt a gépen, pedig még nem kevesebb , hat óra van hátra Seattle-ig, megyek inkább s nyújtózom egyet, de igérem folytatom a 2008-as kitekintést, amint lesz hozzá erőm, az alábbi témákkal: